CSEHMEGE-Cseh Ráhel blogja

Mára ez.

Meg még annyi, hogy pár napja egy (egyébként kurvajó) Besh O Drom koncertről szintén nőnemű tesómmal hazafelé haladva egyszercsak kezembe nyom valaki (kinek orcáját épphogy csak félig láthatom, amint a laza félhomályban bevillan) két cetlit, mondván, hogy fogadjam el ezt a szórlapot, és tessék, itt van egy a barátnőmnek is.

Pontosan (nem viccelek) ez állt benne:

"Szia...!

Ha lenne kedved egy zenével hivatásszerűen foglalkozó, irodalom, pszichológia és csillagászat iránt érdeklődő, aktívan is zenélő, jelenleg asztrológiát tanuló fiatalemberrel találkozni, beszélgetni bármely témáról, időnként komolyzenei koncertre vagy egyéb előadásokra járni, akkor szeretettel várom jelentkezésed az alábbi számon: xxxxxxxxxxxxx vagy email címen: xxxxxxxxxxxxxx

Szabadidő és közös érdeklődési terület előny!

Üdvözlettel:

Pál"

Szóval, aki hasonlít rám ebből a nézetből, az mindenképp vegye magára, és jelentkezzen  bátran :

(Holnap beteszek ide egy fotót az eredeti szórólapról, azon rajta lesznek az elérhetőségek is.)

Ezen felbuzdulva egyébként úgy döntöttem, megfogalmazok egy társkereső üzenetet magam is- minél egyszerűbben és célratörőbben, de sajnos a tulajdonságok listája elég hosszúra nyúlt (értelmes, fantáziadús, stb...). Végül a következőre jutottam:

Egy 1-((364/365)*(363/365)*...*(366-N)/365))>0,5 legkisebb egész N= éves nő korban hozzá illő társát keresi.

De nem fogom ám aluljárókban osztogatni :)))

Az első mondat egy szövegben nagy felelősség. Azt hiszem én ezt most elég könnyen letudtam.
És mivel ezzel úgy tűnik végképp ki is éltem az össz  kreativitásomat mára, álljon itt egy
(mi is?) a korábbiak közül. Aztán holnap már remélhetőleg több idővel, magamtól
kevéssé megilletődve.

(Közben épp lépnék be az admin oldalra a bejegyzés bemásolásához, már másodszor írom be
a böngészőbe azt, hogy bor.hu-

blog.hu helyett...
Hogy mik vannak!:))


Gyermekjáték

reggel van.
kezemben egy országos közéleti lap.
rendszeres, mint a havivérzés, olyan
az a próza a 72. oldalon is mindig realista
ezt gyűröm én most szabályos földgömb-alakba
aztán felkelek. ráncos ruháim alatt
leszek újra a karfa.
engem megváltoztatni
bárkinek lehet hatalma
erre azt mondják, folyton más vagyok.
és hogy a sok arcom mind hazugság
pedig csak túlélem, ha félbevágnak,
pont, mint a giliszták
és menekülnek előlem:
ez átkozott. nem ember.
pedig mint tűznek a rőzse,
nekem is van gerincem-
és a szüleimtől örököltem,
hogy ez csak játék. csicsíja babája.
mondókává ismétlődik
apám káromkodása,

és mára már azt hiszem, túlnépesedtem.
annyiszor mondták, hogy ez már nem vagyok én.
akinek veszekedtek a szülei
az bizony mind skizofrén.

(közben glóriává lyukadt
fejemen a kalap.
szentségemnek a szegénység az ára
de hogyan válthatnám meg magam,
hmm? uram,
ha másnak nem is, legalább
maganak fájnom kéne-
de velem csak a tüzet feszíted
fakeresztre.)
 

Ja és még annyit azért mondanék, hogy mi ez, mielőtt innen el.

Lőtér. Örömlakk. Sasszemüveg.

 (Kívánj jó éjszakát. Annyira szarul alszom, hogy utólag is lehet.)